Visszaélés kábítószerrel, vagy visszaélés a büntetőjoggal?


1. Drog általában minden anyag, ami a tudatot befolyásolni képes. Ezek jó része legális, élvezeti cikként (kávé, dohány, csokoládé, tea, alkohol stb.) vagy például gyógyszerként kapható – kisebb részüket ugyanakkor Magyarország a tiltó drogpolitikai trendeket követve illegális kábítószernek tekinti. Ez utóbbiak (leggyakrabban: marihuána, amfetaminok, heroin, kokain, hallucinogén gombák egy része, designer drogok egy része) használatával, termesztésével, átadásával, kereskedelmével elsősorban a büntető törvénykönyv (Btk.) foglalkozik. Természetesen a "drogpiac" egyrészt sokkal régebbi, mint a jelenlegi, tiltó ENSZ egyezmények, másrészt sokkal gyorsabban fejlődik a tiltó szabályoknál, ezért aztán részben az emberiség által évezredek óta kulturálisan beágyazott, kevés egészségügyi és társadalmi kockázatokkal rendelkező anyagok is kábítószernek minősülnek, részben pedig a tiltás hatására laboratóriumi óta rendkívül gyorsan állítanak elő olyan új vegyületeket, amelyek akár veszélyesek, de a tiltás pillanatáig szabadon forgalmazhatóak.

2. A kábítószert engedély nélkül tilos tartani, megszerezni, termeszteni, előállítani, átadni, azzal kereskedni, azt kínálni, az országba behozni, onnan kivinni, az ország területén átvinni – gyakorlatilag nem lehet olyasmit tenni kábítószerrel, ami ne lenne bűncselekmény. Elég egy egyszerű kérdés a kínáláshoz, elég a közös fogyasztás az átadáshoz, a vásárlás kimeríti a megszerzés fogalmát, egy mikro-szemnyi morzsalék elég a birtokláshoz.

A fogyasztás kifejezés nem szerepel ugyan a törvény szövegében, de fogyasztani megszerzés nélkül lehetetlen. De ami a legrosszabb az az, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy jogegységi döntése óta ha valaki a rendőrségen beszámol arról, hogy mióta milyen kábítószert használt az évek során, még börtönbe is kerülhet

A Btk. alapján különbséget tehetünk kereskedői és fogyasztó típusú magatartások között. A fogyasztói magatartások esetén a törvény lehetővé teszi, hogy saját fogyasztásra történő megszerzés és birtoklás esetén a fogyasztó az ún. elterelést vállalva és teljesítve mentesüljön a büntetőjogi felelősség alól (lásd később). Ugyanakkor a magyar büntetőjog az EU–ban a legszigorúbbak közé tartozik – és ettől persze még nem lesz a legsikeresebb – amikor jelentős mennyiségű kábítószer akár ingyenes átadásának következménye 5 – 20 évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés.

Bizonyos eseteket a törvény szigorúbban büntet, például, ha a kábítószer átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen "védett helyszínen" (óvodák, általános – és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak, stb.), vagy annak közvetlen közelében történik. Súlyosabb a bűncselekmény akkor is például, ha egy nagykorú személy ad kábítószert fiatalkorúnak. Emellett a Btk. különbséget tesz a nem függő–, és a kábítószer-függő fogyasztók között, az utóbbiak általában enyhébb büntetésekre számíthatnak. Azonban aki terápiás szempontból kábítószerfüggő, az nem biztos, hogy az orvos–szakértő szerint is az lesz.

4. A törvény a kábítószerek tiszta hatóanyagtartalma szerint három kategóriát állít fel, csekély– alapeseti és jelentős mennyiség tekintetében, melyeket a büntető törvénykönyv értelmezésére kiadott, megfelelően bővített jogszabály alapján lehet értelmezni. Amennyiben nem lehet a kábítószer mennyiségét pontosan lemérni, mert csak elmondás áll rendelkezésre, akkor az adott évben lefoglalt kábítószerek minimum–mennyiségéből indulnak ki a mennyiségek összegzésekor.

(Forrás: BSZKI)

Amennyiben öt kender növényt (nem ipari kendert és nem vadkendert!) találnak, akkor hatóanyag–tartalomtól, ivartól és mérettől függetlenül max. 5 db növény számít csekély mennyiségnek. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosánál több kábítószer

5. A Btk. saját fogyasztás céljából történt, csekély (függők esetén alapeseti–) mennyiséget meg nem haladó megszerzés, tartás és termesztés esetén lehetőséget ad arra, hogy egy legalább hat hónapos folyamatos kezelést igazolva a fogyasztót "eltereljék" a büntető jogi útról – ekkor nem fog büntetett előéletűnek sem minősülni. Ugyanakkor a büntetőeljárás megindul és kihallgatást is tartanak a rendőrségen, sor kerül a rabosításra is (ujj–, tenyérnyomat felvétele, fénykép készítése a bűnügyi nyilvántartás számára) ami önmagában is megalázó és stigmatizáló folyamat. Arra az Alkotmánybíróság széles körben bírált határozata óta nincs lehetőség, hogy a 18 évet pár nappal betöltött fiatal osztálytársának akár csak egy füves cigaretta átadása esetén az elterelést igénybe vegye.

Arról, hogy az elterelést hol és hogyan kell és lehet elvégezni, illetve milyen intézményben lehet részt venni az elterelést megelőző állapotfelmérésen (azon a vizsgálaton, mely eldönti, hogy milyen típusú kezelésre kell mennie a gyanúsítottnak), az a hatóság köteles tájékoztatást adni, amely döntött az elterelés lehetőségéről (rendőrség, ügyészség vagy bíróság).

Ha a fogyasztó nem vállalja az elterelést, vagy vállalta, de nem tudja okirattal igazolni a hat hónap folyamatos teljesítését az elsőfokú ítélet meghozataláig, akkor a vádemelés után a bíróság vagy valamilyen intézkedést fog alkalmazni (általában fiatalkorúaknál: megrovás vagy próbára bocsátás) vagy büntetést szabnak ki (tipikusan pénzbüntetés, vagy felfüggesztett- vagy 2007. júniusa óta akár letöltendő szabadságvesztés).

6. Fontos hangsúlyozni, hogy csak nagyon ritka esetekben van a "civil" állampolgárnak feljelentési kötelezettsége (pl. emberrablás, terrorcselekmény, hazaárulás stb.) a visszaélés kábítószerrel pedig egyáltalán nem tartozik ide. A tanároknak 2003 óta pedig fontos kötelezettségük a titoktartás, vagyis pusztán egy diák kábítószer–fogyasztás miatti feljelentése etikai vétség és korántsem munkaköri kötelezettség. Más kérdés persze az iskola területén kábítószer árusítása. És az is más kérdés, hogy mit kell a rendőrnek tennie, ugyanis a rendőrségnek, mint nyomozó hatóságnak amennyiben bármilyen kábítószerrel kapcsolatos bejelentés, adat, információ jut tudomására, kötelessége intézkedni és büntetőeljárást indítani.

7. A rendőrség alapvető feladatait a rendőrségi törvény határozza meg (többek között igazoltathat, bűncselekmény elkövetése, vagy szabálysértés gyanúja esetén ruházatot, csomagot, autót vizsgálhat át). A jogsértő intézkedés ellen panaszt lehet tenni a rendőrség vezetőjénél 30 napon belül, vagy a Független Rendészeti Panasztestületnél is.

Ha drogot, vagy akár csak egy használt pipát vagy fecskendőt találnak valakinél, akkor büntetőeljárást kell indítani és a birtokost előállíthatják, házkutatást is tarthatnak. Sajnos az ún.diszkórazziák esetén sokszor a büntetőeljárás megindításához még a szapora pulzus, piros kötőhártya és a bizonytalan járás is elég. A gyanúsított köteles szakértői vizsgálatnak alávetni magát, ez vizelet- és/vagy vérvizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végezhetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet törvényesen kikényszeríteni). Az alkalomszerűen használt anyag gyorsabban kiürül a szervezetből, a rendszeres drogozás tovább hagy nyomot. Az amfetamin–származékok 2 – 5 napig kimutathatóak, az ópiátok 2 – 3 napig. A THC egy–két hétig is árulkodik, rendszeres használat esetén tovább is, sőt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben. A nagy mennyiségű folyadékfogyasztás gyorsítja a drogok kiürülését.

Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni. Tanúként mindenkinek igazat kell mondania, de nem köteles felelni az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhető vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot. Ha valaki járművet vezet, akkor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendőrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni.

Minden büntetőügyben, az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsítottnak joga van az ügyvédi védelemhez és ami a legfontosabb a többi jog mellett: senki sem köteles vallomást tenni. 18. évet be nem töltött ún. fiatalkorú gyanúsítottnak kötelezően jár ügyvéd, kihallgatásán a törvényes képviselő (tipikusan a szülő) is jelen lehet, a kihallgatásról őt értesíteni kell.

Fazekas Tamás
Társaság a Szabadságjogokért

M Á T R I X Á T R I X M T R I X M Á R I X M Á T I X M Á T R X M Á T R I M Á T R I X

Ajánlott oldalak

Menniyre elégedett oldalunkkal?